• budoakademia

Adventi időszak jitsu módra 2.

Előzőeket továbbfűzve érkezett Shihan felé az alábbi felvetés:

Az edzéseken ezt hogy tudod átadni, megértetni?

"Nehezen. Európai ember nehezen száll magába, kinti világnak él, fontosak a társadalmi visszajelzések, ami sok esetben hamis tükör. Ezért kell egy mester. Pont az elmúlt pár hétben kaptak egy nagy adag szellemi tortúrát a srácaim, lányaim. Semmivel nem voltam megelégedve és apró részleteibe menően dolgoztattam ki minden technikát. Kikészültek. Minden sikerélményük elszállt.

De azt mondtam, miért jó a tél és a hideg? Jól mondtad, hogy értékelni tudjuk a nyarat a fényt…. Megszokták, hogy hajtunk, kemények az edzések, de a gyorsaság és az erő nagyon is elrejti a valós hibákat. Van aktív és passzív lazaság. Sokan tudnak fej magasságba rúgni, de ha azt mondom: lassan emeld a lábad kiderül, hogy zsákos Frodó nyakáig se jutnak. Keserves, de hasznos az időnkénti szembesülés és mélyen elgondolkodás nagyjából mindenről. Letargiába taszítom őket így magukba szállnak, dühösek és jár bennük a bizonyítás vágya, ezért jár a fejük a tanultakon. De így újjá születnek éspedig nem ugyanazon a szinten. Vérrel, mocsokkal jövünk a világra és a harc, a ,,Budo,, fáj. Ez a próba az, amitől és amiből kiderül, hogy van–e tartalom az öv, illetve az EMBER mögött vagy csak ,,műmájer", a koma.

Visszatérve, a Budo az kultúra. Nem lerakható ,elhagyható. Naponta benne élsz, ha akarod, ha nem. A Budo nem heti kétszer két óra edzés, amikor kicsit elfelejtjük a napi gondjainkat és azt hisszük többek vagyunk a kint rohangáló ,,agyamenteknél". Nem azért jövünk edzésre,mert edzésidő van, hanem, mert a napi higiénia része és természetesen tartozik hozzá a világunkhoz, napjainkhoz."

48 megtekintés