Memento 1. rész

November 11, 2018

          Minden nyári tábor sikeres, mert ha csak egy ütést is csinálunk már előre léptünk.
Nem tudom mennyire fedheti a sikeres szó mindazt, amivel többet hozunk haza, mint amit
bevittünk. A siker nehezen mérhető fogalom és ha nem köthető reál mércékhez, akkor ez
meglehetősen szubjektív. Ezért másként fognám meg mindazt az eredményt, amit kapunk a tábor végére.


          Összességébe negyvenkét fő jelent meg a táborban, ami az utóbbi négy év rekordja. Nem is igazán értünk el a megszokott terembe. Tartalommal telt meg az a régi szállóige, hogy táborba jönni nem kötelező, hanem természetes. Annak ellenére is , hogy a negyvenkét fő mellett olyan tizenkét fő maradt le – munka ,sérülés, esküvő – akik az aktívan edzőkhöz sorolhatók. Ők azonban telefonon és neten tartották velünk a kapcsolatot, tehát ha fizikailag nem is, de ,,virtuálisan,, velünk voltak.

 

Nagyon komolyan vette mindenki az edzéseket, halálig törték magukat, senkit nem láttam ,,spórolni,, magával, pedig ez nálam nem egy könnyű dolog. A kezdők pedig olyan példaképeket láttak a csapatban, ami komoly mágnest jelentett nekik a továbbiakhoz.
Azt gondolom nem a tábor sikeres, hanem már az a folyamat, ami napi rutin szinten folyik. A tábor csak egy állomása – bár kiemelt állomás – annak a lüktetésnek ,ahogyan az Akadémia lélegzik.

 

Hétvégi találkozó találkozókat követ, együtt mennek edzésre és hazafelé, elkísérik egymást, - és a sörözőbe is :))- a közösségi csoportjukban órás szinten jelennek meg bejegyzések, a hotelban egy
szobába gyűlnek össze és az éjszakai balatoni vízi party-ból sem hiányzott senki.

Egyvalaki délután bedobott egy nap egy vízi játékot, ami után két és fél órán keresztül forrt a víz negyven ember körül. Aki a parton volt mobilon hívták be. Azt hiszem, hogy a szakmai és emberi – közösségi – sikerre egy igazán jellemző momentum mutatott rá.

 

Stágel György négy danos Jitsu mester és tanítványa jött hozzánk, hogy grappling technikákat oktasson. A közös ebéd után már többször elindultak hazafelé, aztán mégis visszatértek, bejöttek hozzánk a Balatonba is, majd késő este a kilenc órai edzés megtekintése után mentek csak haza. Nehezen. Rettenetesen jól esett mindenkinek, hogy ennyire jól érezték magukat velünk és látták, hogy nem babrálják a srácok a jitsu-t, kemények, mint a vídia.

 

      Nos, ha ez nem siker, akkor mi az?

 

(Kovács Károly Shihan)

Please reload

Featured Posts

2017 év fotói már a honlapon

December 31, 2017

1/7
Please reload

Recent Posts

January 13, 2020

November 30, 2019

November 26, 2019

October 21, 2019

October 10, 2019

September 26, 2019

September 8, 2019

September 8, 2019

Please reload

Search By Tags
Follow Us
  • Facebook Classic
  • Twitter Classic
  • Google Classic

Kovács Károly +36 30 / 203 0438  | kozponti.budo.akademia@gmail.com | www.facebook.com/budoakademia © 2014 by Budoakadémia