A judo kialakulása
"A Judo kortalan"
A Judo ázsiai, Japán eredetű küzdősport, ami harcművészeten alapul és a Jiu–jitsuból jött létre. A Japán császárok évszázadokon keresztül egyre kevesebb valódi hatalommal rendelkeztek, de mivel isteni leszármazottnak tekintették őket érinthetetlenek voltak.
A tényleges irányító erő egyre inkább az elhatalmasodó földesurak kezébe került, akik századokon át harcoltak a legfelső irányító hatalomért. Ez a versengés 1192-ben ért véget amikor Minamoto no Joritomo megalakította az első katonai irányítás alatt álló hatalmi rendszert a Shogunátust és ő, mint az első Shogun lett Japán tényleges ura.
Mint cím, a Shógun, a legfőbb katonai vezető addig is létezett, de kormányzati hatalmi rendszerrel rendelkező Shógunok sorát Joritomo nyitotta meg. Az évszázadokon átívelő shógunátusi rendszer megélte hosszú virágzó korát, de az újkor küszöbén Japán nyugat felé nyitásával végérvényesen hanyatlani kezdett. Meidzsi császár 1868-tól kezdődő uralma és reform törekvései alapján a Shógun által vezetett katonai kormányzatot, a Bakufut végleg feloszlatta, ezzel véget ért a szamurájok kora, megszakadt a shógunk sora. Japánban betiltották a kard viselését és mindazt a tanítást és erkölcsi alapot, amire oly sok éven át támaszkodott a nemzet: a katonai életvezetési gondolkodásmódra, a Bushidóra.
Minden, ami japán eredetű kulturális érték volt, hátrányt szenvedett a nyugati civilizációval szemben. A régi harci iskolákat bezárták és csak nagy titokban, fedőnevek alatt tanították a harci technikákat és elveket. Egy Jigoro Kano nevű fiatalember, aki a Jiu-Jitsu tenshin shinyo és kito ryu stílust gyakorolta, többdanos mesterként 1882-ben megalkotta saját küzdelmi rendszerét, hogy a szamuráj erkölcsöket és nevelési elveket, módszertanokat átmentse. Ezt a modern kor számára egy elfogadhatóbb köntösbe csomagolta és a fiatalság számára oktatási, nevelési eszköznek alkotta meg. A rendszert JUDO-nak nevezte el.
A Jiu–jitsuból elhagyta a durva, az élet kioltására alkalmas technikákat és alkalmassá tette a test-test elleni küzdelem veszélytelenebb gyakorlására. A rendszer új elemet is tartalmazott, Kano megalkotta az eséstechnikát. Hangsúlyt helyezett a dobás és földharc technikáinak magas szintre emelésére és ezeket rendszerbe foglalta, amely azelőtt nem létezett. Létrejött tehát a dobástechnikák első rendszere a go kyo, a dobások ötször nyolcas csoportba rendezése, amely másfél évszázadon keresztül változatlan formában alkotta a Judo egyik alappillérét. Ugyanezt a rendszerezést figyelhetjük meg a földharcnál is, ahol kiemeli a fojtások, leszorítások, ízületfeszítések csoportjait, hogy a teljesség igénye nélkül csak párat említsünk.
A Judo szó jelentése lágy utat jelent, ami Kano szavaival értelmezve inkább az ésszerűség útján járni gondolat fejez ki jobban. A do szócska a modern kor változott szemléletén alapuló életutat szemlélteti a Judo küzdelmi rendszere alapjain. A Judo test-test elleni őszinte küzdelmi rendszer, amely természeténél fogva azonnal és igazságosan ad feleletet hibáinkra.
A judo kondicionális és koordinációs felkészítése a közvetlen testi kontaktus, akció-reakció visszacsatolási rendszere, a judos tér-idő, vertikális és horizontális elhelyezkedése és technikai munkája, olyan soha be nem pótolható idegrendszeri és izomfejlődési alapokat ad a fiatal gyerekek számára, amely egész életük egészségi és életszemléleti alapját szolgáltathatja. A Judo ma olimpiai sportág, amely az 1964-es tokiói olimpián debütált. Egyedülálló versenyrendszere alkalmassá tette arra, hogy milliónyian űzzék és versenyezzenek vele szerte a világon, többé kevésbé kortól és nemtől függetlenül.
A judo kortalan.
A Központi Budo Akadémia tudatosan használja a judo tagozatos gyerekeknél a judo más küzdősportokból hiányzó fegyelmező és nevelő eszközét, amelyet előkészítő jelleggel oktatunk a felnőtt élet Jiu–jitsu oktatásához. A Judo az egyetlen olyan sport a világon, amelyet iskolai nevelőeszközként hoztak létre.
A KBA – Központi Budo Akadémia – versenyezteti a gyerekeket, kihasználva és nevelő eszközként felhasználva a gyerekek természetes versengési igényét, hajlamát, de ellentétben a versenyre szakosodott, csak a versenyrendszerre koncentráló egyesületekkel a versenyzés nem élvez nálunk prioritást, megmarad az egyén természetes kívánalmi szintjén.
A KBA oktatói kiváló szakemberek, akik az évek során szerzett tapasztalatok alapján kidolgozták a gyerekek – és idősebbek is- különböző korosztályaira a legmegfelelőbb oktatási módszertant, amely összefüggést mutat az idősebb kori edzéselvekkel. Így az akadémián egyéni arculatot mutató Judo oktatás folyik.
Testnevelő tanárként szakmai hitvallásom alapján is állíthatom, hogy így az a szülő, aki akár nálunk vagy másutt gyermekét judo oktatásra íratja be a leghelyesebb döntést hozza meg.
Remélem tisztelt látogató, hogy megérintették a judo értékei és találkozunk a tatamin edzőtársként vagy mint szülőként az akadémián.
Kovács Károly